„Veszélyes vagyok, voltam és leszek” – könyvvé összeállt beszélgetések Cserhalmi Györggyel
Csáki Judit színikritikus kötetében sorjáznak a történetek a színészlegenda pályafutásáról.
Csáki Judit színikritikus kötetében sorjáznak a történetek a színészlegenda pályafutásáról.
Mert elolvasta az Index beszámolóját a Cserhalmival készült beszélgetőkönyvről, amit most már nem is fog elolvasni.
Az összművészeti portál 15 éve működik, alapítói között olyan színházi szakemberek vannak, mint Csáki Judit.
Csáki Judit úgy véli: miközben harmadszor is igazgatónak nevezték ki Vidnyánszkyt, „eltűnik a magyar színházi hagyomány a Nemzetiből”.
Az álláshalmozó rendező nagyon is beleillene a Macbeth 4. felvonásába – nyilatkozta Csáki Judit a tekintélyes amerikai külpolitikai szaklapnak, a Foreign Policy-nek.
Az Origónak adott interjúban a kuratórium új elnöke üzent a kinevezése ellen tiltakozó tanároknak is.
A Kaposvári Egyetem színházi tanszékének egykori vezetője felidézte, mi történt azokban a napokban, amikor a színészképző felett átvette az irányítást Vidnyánszky Attila. Csáki Judit úgy tippeli, hogy a kaposvári esethez hasonló forgatókönyv mentén fogják „leszalámizni” a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, melynek kuratóriumi elnöke lett a napokban Vidnyánszky.
Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó zsűrijének delegálási módját a fesztivál körül kialakult botrány miatt módosítottak. A nyolctagú testületbe négy tagot önállóan a Magyar Teátrumi Társaság, négyet pedig a Magyar Színházi Társaság jelöl. Csáki Judit nem került be most sem.
Megegyezett egymással a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége arról, hogy a júniusi Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrijébe mindkét szervezet négy-négy jelöltet állít önállóan.
Úgy vélik, az MSZT nem képes tagjai érdekeit képviselni.
A Színházi Kritikusok Céhe Csáki Juditot jelölte a színházi seregszemle zsűrijébe, ám a POSZT szakmai tulajdonosai nem fogadta el a jelölést. A kritikusok hallgatással tiltakoznak.
Nem lehet összemosni a két oldal felelősségét sem a színházi „egyházszakadásban”, sem az ország politikai megosztottságban – véli Mohácsi János. A rendező valós tapasztalatokat épített a kultúrpolitikát is kifigurázó darabjaiba, és kikéri magának, hogy egy újságíró mondja meg, miről kell beszélnie a színháznak. Mi történt Kaposváron? Miért énekelnek színészhallgatók Cseh Tamást? Interjú.
A magyar színházról rendeztek vitaestet Bécsben. Vidnyánszky és Balog miniszter nem ment el.
Lehet szövegelni a tudomány és a művészet világmegváltó hatásáról, mert kétségtelenül van neki, csak hát nem mindegy, hogy odakint közben csönd van, vagy kolera tombol, esetleg forradalom.
Demens: aki a felejtés univerzumában él, és nem lehet vagy nem érdemes kirángatni onnan. Amióta bezárták az OPNI-t, nem tudjuk, hol vannak. Most éppen Mundruczó Kornél színpadán.
Ritkaság az ilyen díszlet manapság: minden szép benne. A terítők, a vázák, a képkeret, a bútorok, de még az ifjú férj is – a fene sem érti, mi baja van ennek a Hedda Gablernek. A Radnóti Színház Ibsen talán legfogósabb drámáját mutatta be.
Mi újság a nagyvilágban? - kérdezi tőlünk, a közönségtől a három díva. Tudnánk mesélni. Aztán kiderül: ők is. Válasszunk párt! a Jurányiban.
Most akkor legyünk hálásak a nemzeti karakter nemzeti kormányának, hogy így megsegíti a színházat: elég kimondani a nemzeti szót, és máris dőlünk a röhögéstől?
Olyan volt, amilyenre számítani lehetett. A hatalom részéről folytatódik az agresszív tarolás – szép szóval: a területfoglalás –, a színház részéről a csöndes ellenállás, jó esetben jó darabokkal. 2013 mégsem elsősorban az előadásokról szólt.
Ha akad egy színésznő, aki jól el tudja énekelni Edith Piaf dalait, akkor jár neki - és a közönségnek - a lehetőség, hogy eljátssza az énekesnőt. Hogy dráma is van-e hozzá, majdnem mindegy.